Bevezetés
Az Országgyűlés 2026. június 15-én elfogadta Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítását, amelyet június 19-én hirdettek ki. A módosítás két ponton különösen jelentős: nyolcéves korlátot állít a miniszterelnöki megbízatás elé, és alkotmányos alapot teremt arra, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államtól kapott vagyona megszűnésük esetén visszaszálljon az államra.
Elemzés
Az Alaptörvény tizenhatodik módosítása rövid terjedelmű, de közjogi súlya jelentős. A módosítás egyik központi eleme, hogy nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig betöltötte ezt a megbízatást. A szabály az 1990. május 2. utáni miniszterelnöki időszakokat veszi figyelembe.
Ez a rendelkezés a politikai hatalom időbeli korlátozásának alkotmányos eszköze. Magyarországon eddig nem volt ilyen típusú miniszterelnöki mandátumkorlát. A módosítás ezért nem egyszerű személyi szabály, hanem a kormányfői hatalom gyakorlásának szerkezeti korlátja.
A másik fontos elem a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, vagyis a KEKVA-khoz kapcsolódik. A módosítás kimondja, hogy az állam által ezeknek az alapítványoknak juttatott vagyon, annak hozama és az ezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra száll vissza. Emellett az állam gyakorolja az alapítói jogokat, és az alapítói jogok gyakorlója az alapítványt megszüntetheti.
Solanum-szempontból ez azért lényeges, mert a KEKVA-k ügye az elmúlt évek egyik legfontosabb közvagyon-védelmi kérdése volt. A vita nem pusztán arról szólt, hogy milyen szervezeti formában működnek egyetemek vagy más közfeladatot ellátó intézmények, hanem arról is, hogy az állami vagyon milyen feltételekkel került ki a közvetlen állami ellenőrzés alól, és milyen garanciák mellett lehet azt visszarendezni.
A módosítás tehát két irányból érinti az alkotmányos szerkezetet. Egyrészt korlátot állít a végrehajtó hatalom élén álló miniszterelnök megbízatása elé. Másrészt közvagyon-védelmi alapot teremt az államtól alapítványokhoz került vagyon visszaszállásához.
A következő kérdés már nem az, hogy az Alaptörvény lehetőséget ad-e ezekre a változásokra, hanem az, hogy a végrehajtó törvények és intézkedések milyen tartalommal töltik meg az alkotmányos keretet. Különösen figyelni kell majd arra, hogy a KEKVA-vagyon visszarendezése átlátható, jogilag rendezett és közérdeket szolgáló módon történik-e, valamint arra is, hogy a miniszterelnöki mandátumkorlát gyakorlati alkalmazása egyértelmű és vitamentes legyen.
A tizenhatodik módosítás ezért nem lezárt közjogi epizód, hanem új ügykövetési pont. A Solanum Monitor számára egyszerre tartozik az alkotmányos intézményrendszer, a politikai hatalomkorlátok és a közvagyon-védelem témakörébe.