Rovat

Elemzések

Válogatott, ellenőrzött és szerkesztett anyagok. A Solanum Monitor nem mennyiségi tartalomgyártásra, hanem alapos ügyfeldolgozásra épül.

Mélyelemzés

Az MI-rendelet nagy része már él: mit kell most jelölni, és mi csúszott 2027–2028-ra?

2026. augusztus 2-től az uniós MI-rendelet szabályainak többsége alkalmazandó, és megkezdődött több rendelkezés tényleges végrehajtása. Már most élnek többek között a chatbotokra, deepfake-ekre, egyes MI-vel előállított közérdekű szövegekre, valamint a szintetikus tartalmak felismerhetőségére vonatkozó átláthatósági kötelezettségek. A nagy kockázatú MI-rendszerek fő megfelelési szabályait viszont a 2026-os Digital Omnibus későbbre tolta: az önálló, érzékeny területeken használt rendszereknél 2027. december 2-re, a szabályozott termékekbe épített rendszereknél 2028. augusztus 2-re. Magyarországon már működik MI Piacfelügyeleti Hatóság és panaszcsatorna is.

2026. 09. 03. · 8 perc
Háttérmagyarázó

Ötven pályázatból lesz a legjobb NAV-elnök? A nyílt pályázat lehetőség, nem garancia

A pénzügyminiszter közlése szerint közel ötven jelentkezés érkezett a NAV elnöki tisztségére. A nyílt pályázat szélesítheti a jelölti kört, írásban összevethető vezetői programokat és ellenőrizhető minimumfeltételeket teremthet, de önmagában nem bizonyítja, hogy a legalkalmasabb vezetőt választják ki. A legjobb jelölt lehet, hogy nem pályázik, miközben a nyilvánosan ismert eljárásban a végső döntés a miniszter mérlegelésén múlik. A folyamat hitelességét az értékelési szempontok, a döntéshozók, az összeférhetetlenségi ellenőrzés és a kiválasztás érdemi indokolásának nyilvánossága fogja eldönteni.

2026. 08. 08. · 9 perc
Tényvizsgálat

Paks II. vezetőváltás: az Eximbank múltja nem azonos a személyes felelősséggel

Jákli Gergelyt 2026. július 24-én felmentették a Paks II. Zrt. éléről, egy nappal azután, hogy a kormány négy nagy Eximbank-ügyben tett feljelentésről számolt be. Az időrend szerint az egyiptomi vasúti finanszírozás Jákli Eximbank-vezetői időszakával átfedésben indult, az észak-macedón hitel viszont a távozása után született. A felmentés oka, a másik két ügy pontos döntési időpontja és Jákli személyes szerepe a nyilvános dokumentumokból nem állapítható meg.

2026. 07. 28. · 8 perc
Tényvizsgálat

Eximbank-ügyletek: milyen magyar gazdasági haszon áll az állami kockázat mögött?

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium közlését ismertető sajtóbeszámolók szerint négy, együttesen ezermilliárd forintot meghaladó Eximbank-finanszírozási ügyben történt feljelentés. A tárca magas kockázatokról és nem megfelelő biztosítékokról beszélt, az alapul szolgáló feljelentések, banki előterjesztések és szerződések azonban nem nyilvánosak. A közérdekű kérdés ezért jelenleg nem az, hogy bizonyított-e bármilyen szabálytalanság, hanem az, hogy az állam által vállalt kockázathoz képest kimutatható-e arányos magyar gazdasági előny, és milyen dokumentumokkal lehet ezt ellenőrizni.

2026. 07. 24. · 7 perc
Háttérmagyarázó

A Független Közmédia Testület több garanciát ígér – de a függetlenséget a gyakorlat dönti el

Az Országgyűlés megszünteti a Közszolgálati Közalapítványt, és új, politikai paritásra és szakmai részvételre épülő Független Közmédia Testületet hoz létre. A szabályok több átláthatósági és összeférhetetlenségi garanciát tartalmaznak, de a tényleges függetlenség a jelölési gyakorlaton, a vezetőválasztáson, a finanszírozáson és a nyilvános ellenőrzésen múlik.

2026. 07. 23. · 5 perc
Mélyelemzés

Mit jelent Magyarországnak a 2026-os uniós jogállamisági jelentés?

Az Európai Bizottság 2026. július 17-én közzétett magyar országfejezete több területen nem állapított meg előrelépést, így az alsóbb bíróságok ügyelosztásának átláthatóságában, a magas szintű korrupciós ügyek eredményeiben, a lobbi- és forgóajtó-szabályokban, valamint az állami hirdetések elosztásában. A vagyonnyilatkozati ajánlást teljesítettnek minősítette, a civil tér, a médiaszabályozó és a közmédia ügyében pedig részleges haladást látott. A jelentés nem ítélet és nem automatikus szankció, de megállapításai más uniós eljárások és pénzügyi döntések információforrásai lehetnek.

2026. 07. 19. · 6 perc
Tényvizsgálat

NAV-nyomozás indult a Gondosóra program ügyében, a vizsgált szerződések köre még nem nyilvános

A NAV költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a Gondosóra programmal kapcsolatban. Az Integritás Hatóság egy nappal korábban közölte, hogy a program egyes beszerzéseiről készült köztes jelentése alapján ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, szabálytalansági eljárást kezdeményezett, és folytatja a saját vizsgálatát. A nyilvános adatokból ugyanakkor nem állapítható meg, pontosan mely szerződéseket vagy kifizetéseket vizsgálja a NAV, van-e gyanúsított, illetve mekkora lehet az esetleges vagyoni hátrány.

2026. 07. 18. · 4 perc
Tényvizsgálat

Szijjártó Péter a BYD-nál folytatja, miközben tisztázatlan a vállalat állami támogatásainak teljes összege

Szijjártó Péter lemondott parlamenti mandátumáról, és a BYD külső kapcsolataiért, valamint új üzletágainak fejlesztéséért felelős nemzetközi vezető lett. A nyilvános dokumentumok igazolják, hogy miniszterként közvetlenül részt vett a vállalat magyarországi beruházásainak előmozdításában, de a BYD-nak tulajdonított mintegy 300 milliárd forintos állami támogatás teljes összege egyelőre nem ellenőrizhető. Magyar Péter emellett azt közölte: tudomása szerint vizsgálat indult Szijjártó orosz kapcsolatai miatt, de annak szerve, jogalapja és tárgya nem nyilvános.

2026. 07. 16. · 4 perc
Mélyelemzés

Amikor az államfő saját alkotmányos helyzetéről kér választ az Alkotmánybíróságtól

A köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz fordulása első ránézésre jogtechnikai kérdésnek tűnhetett: meddig terjed az Alaptörvény módosíthatósága, és lehet-e alkotmánymódosítással egyedi személyi helyzetet rendezni? A történet azonban ennél többről szól. Az ügy végül nem érdemi alkotmánybírósági döntéssel, hanem az Alkotmánybíróság határozatképtelenségével zárult. Solanum-szempontból ez nem pusztán eljárási részlet, hanem az alkotmányos intézményrendszer bizalmi állapotának egyik legsűrűbb tünete.

2026. 06. 21. · 4 perc
Mélyelemzés

Miért fontos a Kúria friss döntése a költségvetési csalási ügyekben?

A Kúria 4/2026. jogegységi határozata első látásra szűk büntetőjogi kérdésnek tűnik: mikor zárul le a költségvetési csalás törvényi egysége. A döntés jelentősége azonban ennél szélesebb. Támogatási csalásoknál, adóügyeknél, uniós és hazai közpénzeket érintő büntetőeljárásoknál nem mindegy, hogy a hatóságok és bíróságok egy elkövetési folyamatot egyetlen bűncselekményként vagy több különálló ügyként kezelnek. Ez hatással lehet a vádemelésre, az ítélt dologra, a perújításra és végső soron a költségvetési károk büntetőjogi értékelésére is.

2026. 06. 16. · 7 perc
Tényvizsgálat

Közpénz-visszavétel: jogi eszköz vagy politikai jelszó?

A vagyonadó, a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetése, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és az alapítványi vagyonok ügye ugyanabba az irányba mutat: az új kormány a korábban kiszervezett vagyontömegek felülvizsgálatára készül. A kérdés az, hogy ebből jogilag végigvihető közpénzügyi elszámoltatás lesz-e, vagy inkább politikai üzenet marad.

2026. 05. 25. · 3 perc
Háttérmagyarázó

Az első törvénycsomag próbája: ígéretből jogállami garancia lesz-e?

A kormányváltás utáni első törvénycsomag mindig politikai üzenet is. A valódi kérdés azonban nem az, hogy jól hangzanak-e a vállalások, hanem az, hogy a javaslatokból végrehajtható, ellenőrizhető és hosszú távon is működő jogállami garanciák születnek-e.

2026. 05. 22. · 2 perc
Mélyelemzés

A rendszerváltás nem személycsere, hanem iratnyitás

Egy politikai korszak lezárása önmagában még nem jogállami fordulat. A valódi változás ott kezdődik, amikor az állam hajlandó megnyitni az iratokat, feltárni a szerződéseket, megvizsgálni a közpénzek útját, és a politikai felelősség mellett jogi, intézményi és gazdasági következményeket is levonni. A kérdés most az: Magyarországon átvilágítás lesz, vagy valódi állami önvizsgálat?

2026. 05. 21. · 7 perc
Mélyelemzés

Megállhat-e a végrehajtási futószalag? – Új fejezet nyílhat a devizahiteles ügyekben

A devizahiteles ügyek sokak számára nem lezárt múltat, hanem ma is élő jogi, pénzügyi és egzisztenciális problémát jelentenek. A most benyújtott törvényjavaslat átmenetileg felfüggesztené az érintett pereket és végrehajtásokat. A kérdés azonban nemcsak az, hogy megáll-e egy időre a végrehajtási gépezet, hanem az is, hogy utána valódi jogi rendezés következik-e.

2026. 05. 20. · 3 perc
Háttérmagyarázó

Átvilágításból akkor lesz reform, ha a végén jogszabály és felelősség következik

A május 18-i kormányzati bejelentések és közlönyös döntések egyszerre érintik a költségvetést, a közmédiát, a közjegyzői rendszert, a végrehajtásokat, az állami szerződéseket és a kiemelt beruházásokat. Ez már nem egyszerű politikai napirend, hanem intézményrendszeri beavatkozás lehetősége.

2026. 05. 18. · 2 perc
Háttérmagyarázó

A költségvetési hiány nem technikai adat, hanem közbizalmi kérdés

A költségvetési hiányról szóló vita első ránézésre számháborúnak tűnhet. Valójában azonban arról szól, hogy az állam mennyire őszintén számol el a közpénzekkel, és mennyi mozgásteret hagy a következő időszak döntéshozóinak.

2026. 05. 05. · 2 perc
Szerkesztőségi jegyzet

Nem hírt ismétlünk, hanem állításokat vizsgálunk

A Solanum Monitor induló szerkesztőségi alapvetése: dokumentumok, ellenőrizhető tények és szakmai összefüggések alapján vizsgáljuk a nyilvánosságban megjelenő állításokat.

2026. 05. 01. · 1 perc