A július 20–21-i rendkívüli parlamenti ülésen egyszerre rendeződött át az államfői és a házelnöki feladatok gyakorlása, született egyhangú döntés az iskolakezdési támogatásról, és kapott új szervezeti keretet a közmédia irányítása. A Ház ugyanakkor nem zárta le valamennyi megkezdett reformot: az országos közlekedésszervezőről szóló törvény végszavazását elhalasztotta.

A két ülésnap ezért nem egyetlen politikai történetről szólt. Az alkotmányos folytonosság, a célzott szociális támogatás, a médiafüggetlenség, a közlekedési államszervezés és a közvagyon védelme ugyanabban a parlamenti ciklusban került döntési helyzetbe.

Az államfői átmenet a parlament vezetését is átrendezte

Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának átmeneti rendelkezése alapján megszűnt. Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfő feladat- és hatásköreit.

A helyettesítés miatt Forsthoffer Ágnes ezalatt nem gyakorolhatja országgyűlési képviselői jogait, és a házelnöki feladatokat másik alelnöknek kell ellátnia. Az Országgyűlés július 20-án 140 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett Hallerné Nagy Anikót jelölte ki erre a feladatra.

Július 21-én Forsthoffer Ágnes már a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorló házelnökként szólalt fel a parlament előtt. A közjogi működés folytonossága ezzel biztosított, de az átmenet egyben az Alaptörvény-módosítás közvetlen személyi hatásának első gyakorlati következménye is.

Egyhangú döntés született a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról

A parlament kivételes eljárásban tárgyalta és 180 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló törvényjavaslatot.

A támogatás gyermekenként összesen 100 ezer forint: 50 ezer forintot augusztus 24-éig készpénzben, további 50 ezer forintot novemberig utalvány formájában fizetnek ki. A törvény a támogatást adómentessé teszi, és kizárja a végrehajtás alól, hogy az összeg közvetlenül az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadásokat segítse.

A jogosulti körbe tartoznak többek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, az egyszülős családok gyermekei, a sajátos nevelési igényű, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek, az árvák, a gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőnél élők, valamint a Dobbantó-programban és műhelyiskolai képzésben részt vevők. A kormányzati számítás szerint közel 400 ezer gyermek részesülhet a támogatásban.

A támogatás célját széles egyetértés, a jogosulti kört vita övezte

A zárószavazás egyhangúsága azt mutatja, hogy az iskolakezdés közvetlen támogatását valamennyi parlamenti oldal elfogadható célnak tekintette. A vita azonban rámutatott arra, hogy a rászorultság jogi kategóriái nem minden esetben fedik pontosan a családok tényleges anyagi helyzetét.

A bírálatok szerint egyes alacsony jövedelmű, de a felsorolt jogcímek egyikébe sem tartozó családok kimaradhatnak, miközben más jogosulti csoportokban a magasabb jövedelem nem kizáró ok. Ezek parlamenti állítások és szakpolitikai aggályok, amelyekre a végrehajtási adatok adhatnak majd ellenőrizhető választ.

Solanum-szempontból ezért a támogatás eredményességét nemcsak a kiosztott összeg nagysága mutatja meg. Követni kell, hány jogosult kapja meg időben a két részletet, mennyi az adminisztratív elutasítás, mely családok maradnak ki, és valóban a tanévkezdés költségeit csökkenti-e az intézkedés.

A Független Közmédia Testület létrehozása megosztotta a Házat

Az Országgyűlés visszavonta a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratát, és elfogadta a Független Közmédia Testület alapító okiratát, induló vagyonát és az átmenet fő szabályait. A módosított határozati javaslatot 139 igen, 26 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el.

A határozat rendezi a jogutódlást, a vagyon, a szerződések és a munkavállalói jogviszonyok átadását. A parlamenti előterjesztés szerint az új testület feladata a közszolgálati médiavállalatok feletti tulajdonosi jogok gyakorlása, a vezetők kiválasztása és ellenőrzése, valamint a közmédia tartalmi és gazdálkodási működésének rendszeres vizsgálata.

A testület összetételében politikai paritást, továbbá szakmai és civil részvételt ígérnek. A jogi szerkezet ezért több garanciát tartalmazhat, mint egy kizárólag kormányzati kinevezésekre épülő modell. A tényleges függetlenséget azonban nem a testület neve, hanem a jelöltek személye, a kinevezési gyakorlat, a finanszírozás kiszámíthatósága, a döntések nyilvánossága és a szerkesztői autonómia fogja megmutatni.

A közlekedési reform zárószavazását elhalasztották

A Ház elfogadta az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásáról szóló javaslat összegző módosítását 134 igen, 25 nem és 7 tartózkodás mellett. A törvényjavaslat végleges elfogadására azonban nem került sor.

Az előterjesztő kezdeményezésére az Országgyűlés 134 igen, 1 nem és 31 tartózkodás mellett elhalasztotta a zárószavazást. A közlekedési reform így továbbra is folyamatban lévő törvényhozási ügy maradt.

A javaslat egységesebb országos menetrendi, tarifa- és szolgáltatásellenőrzési rendszert, valamint elkülönült gördülőállomány-kezelést ígér. Nyitott kérdés maradt ugyanakkor az új szervezetek tulajdonosi és finanszírozási rendje, a szolgáltatási hibákért viselt felelősség, a regionális szempontok érvényesülése és az, hogy a szervezeti centralizáció ténylegesen javítja-e az utasok számára érzékelhető szolgáltatást.

A vagyonvisszaszerzési hivatal pénzügyi önállósága is napirendre került

A parlament megkezdte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal önálló költségvetési fejezetéről szóló határozati javaslat vitáját. Az önálló fejezet a hivatal intézményi függetlenségének egyik pénzügyi feltétele lehet, mert elkülöníti a működéshez szükséges forrásokat a minisztériumi költségvetésektől.

Ez önmagában azonban nem bizonyítja a tényleges függetlenséget. Ellenőrizni kell majd, ki tesz javaslatot a költségvetésre, milyen módon módosíthatók év közben az előirányzatok, nyilvánosak-e a beszerzések és szerződések, valamint milyen parlamenti és számvevőszéki kontroll érvényesül.

Az ülésen emellett az agrárkamara szabályairól, a 2026. évi költségvetés módosításáról, közpénzügyi reformokról és a helyreállítási tervhez kapcsolódó adóintézkedésekről is vita folyt. Ezek több területen egyszerre rendezik át az állami pénzügyi és intézményi működést, ezért hatásukat nem lehet kizárólag az egyes törvények címéből megítélni.

Solanum-szempont: az intézményi átmenetet a végrehajtás teszi ellenőrizhetővé

A július 20–21-i ülés több olyan döntést hozott, amely azonnal érzékelhető vagy rövid időn belül végrehajtandó változást indít el. Az államfői helyettesítés már működik, az iskolakezdési támogatás kifizetési határidőkhöz kötött, a közmédia új testületének pedig át kell vennie vagyont, szerződéseket és tulajdonosi jogokat.

Ezeknél a döntéseknél a következő kérdés már nem az, mit ígér a jogszabály vagy az alapító okirat. Azt kell vizsgálni, hogy a jogosultak ténylegesen megkapják-e a támogatást; a közmédia vezetőinek kiválasztása átlátható-e; az új intézmények költségvetése és szerződései ellenőrizhetők-e; és a közlekedési reform végleges szövege tartalmaz-e számonkérhető szolgáltatási követelményeket.

A jogi átmenet akkor válik közérdekű eredménnyé, ha működésében is mérhető. Enélkül az új intézményi nevek és szervezeti formák önmagukban nem garantálnak jobb állami szolgáltatást, nagyobb függetlenséget vagy erősebb közpénzügyi kontrollt.