Magyarországon 2026. július 20-án megkezdődött az államfői átmenet: Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának átmeneti rendelkezése alapján megszűnt, ezért az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfő feladat- és hatásköreit. A parlament ezzel párhuzamosan Hallerné Nagy Anikót jelölte ki a házelnöki feladatok ellátására.
A mandátumot közvetlenül az alkotmánymódosítás szüntette meg
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítását 2026. július 18-án hirdették ki. A módosítás fő szabályai a kihirdetést követő napon léptek hatályba, az átmeneti rendelkezés pedig kimondta: a hatálybalépést követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Ennek megfelelően Sulyok Tamás mandátuma 2026. július 20-án ért véget. A megszűnés közvetlen jogcíme nem lemondás, összeférhetetlenség vagy az Alkotmánybíróság által lefolytatott megfosztási eljárás volt, hanem maga az egyszeri alkotmányos átmeneti szabály.
Ez a különbség közjogilag lényeges. Az Alaptörvény általános rendelkezései külön felsorolják az államfői megbízatás megszűnésének eseteit és a megfosztási eljárás garanciáit. A tizenhetedik módosítás azonban nem ezeket alkalmazta, hanem közvetlenül, külön átmeneti rendelkezéssel szüntette meg a hivatalban lévő elnök mandátumát.
Forsthoffer Ágnes helyettesítőként gyakorolja az államfői jogköröket
Az Alaptörvény 14. cikke szerint, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. A helyettesítés ezért a mandátum megszűnésével automatikusan beállt.
Forsthoffer Ágnes ebben az időszakban nem újonnan megválasztott köztársasági elnök, hanem az államfői jogkörök alkotmányos helyettesítője. A helyettesítés addig tart, amíg az Országgyűlés által megválasztott új köztársasági elnök hivatalba nem lép.
A szabályozás ezzel elkerüli az államfői hatáskörök betöltetlenségét: az alkotmányos funkciók folyamatosan gyakorolhatók, miközben az államfőválasztás külön eljárásban zajlik le.
A házelnöki feladatokat ideiglenesen Hallerné Nagy Anikó látja el
Az államfő helyettesítése a parlament vezetésében is átmeneti változást okozott. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök ezalatt nem gyakorolhatja országgyűlési képviselői jogait, és az Országgyűlés elnökének feladatait a parlament által kijelölt alelnök látja el.
Az Országgyűlés 38/2026. (VII. 20.) OGY határozatával Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikót jelölte ki erre a feladatra. A határozat Sulyok Tamás megbízatásának megszűnésekor lépett hatályba, és az új köztársasági elnök hivatalba lépésekor veszti hatályát.
A jelenlegi intézményi helyzet tehát két összekapcsolódó helyettesítésből áll: Forsthoffer Ágnes az államfői feladatokat gyakorolja, Hallerné Nagy Anikó pedig a házelnöki működés folyamatosságát biztosítja.
Harminc napon belül új államfőt kell választani
Az Alaptörvény 11. cikke alapján, ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, az új államfőt a megszűnéstől számított harminc napon belül meg kell választani. A választás titkos szavazással történik, és azt jelölési eljárás előzi meg.
Érvényes jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Az első szavazáson az a jelölt nyer, aki megszerzi az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatát. Ha ez nem sikerül, második szavazást kell tartani a legtöbb szavazatot elérő jelöltek között; ekkor a legtöbb érvényes szavazat dönt. A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
Idő előtti mandátummegszűnés esetén a megválasztott elnök a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. A tizenhetedik módosítás külön átmeneti szabálya szerint az új államfő megbízatása az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tarthat.
A korábbi alkotmányos vita gyakorlati átmenetté vált
A Sulyok Tamás mandátumának tervezett megszüntetéséről szóló korábbi vita arra irányult, hogy egy parlamenti kétharmad külön felelősségi eljárás nélkül, alkotmánymódosítással megszüntetheti-e egy határozott időre megválasztott közjogi tisztségviselő megbízatását.
A formális joghatás most beállt: az alkotmánymódosítást kihirdették, az átmeneti szabály hatályba lépett, az államfői mandátum megszűnt, és működésbe lépett a helyettesítési rend. Ettől azonban a megoldás jogállami és intézményi értékelése nem vált okafogyottá. A precedens jelentősége abban áll, hogy a közjogi mandátumot nem az előre meghatározott felelősségi eljárás, hanem egy utólag elfogadott, közvetlen személyi joghatású alkotmánymódosítás zárta le.
A választási menetrend következő lépései még nem teljesek
A hivatalos dokumentumok egyértelműen rögzítik a választási határidőt, a jelölés alapvető feltételeit és a szavazás rendjét. A kutatás 2026. július 21-i lezárásáig azonban nem sikerült azonosítani a köztársaságielnök-választás kitűzött időpontját, a végleges jelölti kört vagy az esetlegesen bejelentett alkotmánybírósági indítványok teljes, hivatalosan benyújtott szövegét.
A következő ellenőrizhető fejlemény ezért az lesz, hogy mikor tűzik ki a választást, kik szereznek érvényes parlamenti jelölést, és az átmeneti intézményi rend meddig marad fenn.