Az ügyészségi közlemény szerint a vádiratot 2026. június 5-én nyújtották be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vádak több, az Integritás Hatóság működéséhez és belső gazdálkodásához kapcsolódó magatartást érintenek. Fontos azonban rögzíteni: a vádemelés nem jogerős bírósági megállapítás, hanem a büntetőeljárás következő szakaszának megnyitása.

A fejlemény intézményi jelentőségét az adja, hogy az Integritás Hatóság éppen az állami és uniós források felhasználásának ellenőrzésére, valamint a korrupciós kockázatok feltárására létrehozott szervezet. Ezért az elnökével szembeni büntetőeljárás egyszerre vet fel elszámoltathatósági és függetlenségi kérdéseket: egy integritásvédelmi intézmény vezetője sem állhat kontroll nélkül, ugyanakkor az ellene indított eljárás nem válhat az intézmény működését gyengítő politikai vagy hatalmi eszközzé.

Az ÁSZ részéről június 9-én még az jelent meg, hogy az ÁSZ elnöke a vádemelést új körülményként értékeli, és mérlegeli a jogviszony megszüntetésére irányuló kereset benyújtását. Ez a mérlegelési pont önmagában is lényeges: nem pusztán arról van szó, hogy egy büntetőügy megindult, hanem arról is, hogy milyen eljárási garanciák mellett, milyen intézményi logika szerint lehet eltávolítani egy függetlennek szánt hatóság vezetőjét.

Biró Ferenc Pál a vádemelés napján kiadott nyilatkozatában politikai indíttatásúnak nevezte az ellene indított eljárást, és azt állította, hogy az ügy a személyén keresztül az Integritás Hatóság hiteltelenítésére irányul. A hatósági vezető álláspontja szerint különösen aggályos az időzítés, mert szerinte az eljárási fejlemények egybeesnek az antikorrupciós szabályozás körüli politikai vitákkal.

Solanum-szempontból az ügy lényege nem az, hogy a büntetőeljárás érdemét előre megítéljük. A lényegi kérdés az, hogy az integritásvédelmi intézményrendszer képes-e egyszerre biztosítani a vezetői felelősségre vonást, az átlátható eljárást, az ártatlanság vélelmét és az intézményi függetlenséget. Egy ilyen ügyben nemcsak az számít, hogy végül mi lesz a büntetőeljárás eredménye, hanem az is, hogy a közbizalom szempontjából hogyan működnek a garanciák menet közben.